Egy amerikai kollégám említette ma, már ő is hallott a kormány terveiről, hogy holt nyelveket akarnak erőltetni a közoktatásban (nem él Magyarországon). Az ötlet, függetlenül attól, hogy most milyen szakmai érvekkel akarják támogatni, elég hajmeresztő.
A közoktatásnak több funkciója is van. Van egy tisztán gazdasági. Ez ugye csak arról szól, hogy a tanulók majd felnőttként mennyit fognak keresni. Ez ennyi, és nem több. Ami miatt érdemes ezzel foglalkozni, hogy ez egy mérhető eredmény és fontos is. Persze, nem a pénz boldogít, de valahol a lófaszt nem. Bár nyilván van néhány tényező, ami még meghatározza egy nép boldogságát, de egyik sem olyan, amit majd pont a magyar kormány meg tudna változtatni. Tengerpart, kultúra, ilyesmi. A gazdaságon sokkal egyszerűbb pofozni, és olyan sok minden nem is kell hozzá, csak némi szaktudás meg herék.
Van más is, persze, a magyar gyerek közoktatásban szerez először barátokat, baszik be irgalmatlanul egy péntek este, lesz szerelmes és ott tanulja meg, milyen szemét helyre született. Ember lesz belőle, valamilyen, vagy banki ügyintéző vagy kapualjba hugyozó hajléktalan. Azért nem mindegy.
Ahhoz bátorság kell, hogy a fenti két dolog elé helyezzünk valamit, és aszerint alakítsuk át az iskolákat. A gyerek nem hülye, csak tapasztalatlan. Az iskolai tananyag nagy része teljesen felesleges, és ezzel minden szereplő tisztában van, a tanuló és a motiválatlan tanár is. Elhiszed, hogy a latinnak lenne hozzáadott értéke?
Anélkül, hogy jobban belemennénk módszertani kérdésekbe, tegyük fel, hogy a latin (vagy a német) első nyelvként oktatása segíti később az angolt. Tegyük félre az összes kétségünket, és higgyük el, ennél jobb eszköz nincs is az angol elsajátításához. Akkor tényleg jobban meg is tanulnak angolul a gyerekek? Nem feltétlenül, több feltevésnek teljesülnie kellene.
- A latin (német) nyelvtanárok megfelelő képesítéssel rendelkeznek.
- Ugyanez az angoltanárokra.
A valóság azonban az, hogy a magyar iskolai nyelvoktatás évtizedekkel le van maradva. A nyelvtanárok jelentős része nem beszéli folyékonyan a célnyelvet, nem élt külföldön, nincsen tisztában a modern oktatási módszerekkel. Ehhez a megállapításhoz nem kell szakértőnek lenni. Elég csak megtapasztalni, a magyarok mennyire nem beszélnek idegen nyelveket, és akik igen, milyen alacsony szinten.
Pedig a nyelvtudás alapvető készség, és nem feltétlenül csak egy diplomás számára. Az internet 0,4%-a csak magyar nyelvű, egy nyelveket nem beszélő ennyihez fér hozzá segítség nélkül. A jelenlegi technológiai környezet mást követel meg egy adott szakmában dolgozótól ma, mint 30 éve. 1983-ban egy kereskedelmi ügyintéző egy szűk, megadott listából választhatott, a munkájához kevés ismeretre volt szüksége. Ma már ugyanaz a munkahely sokkal komolyabb ismereteket követel meg, hiszen az információ, a szolgáltatások vagy a javak nagy távolságból is rendelkezésre állnak. Az angol ismerete csak egy ezek közül, de nem nehéz belátni, mennyire központi szerepe van.
És igen, az is boldoggá tehet valakit, ha eredeti nyelven néz meg filmet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.