Egy amerikai kollégám említette ma, már ő is hallott a kormány terveiről, hogy holt nyelveket akarnak erőltetni a közoktatásban (nem él Magyarországon). Az ötlet, függetlenül attól, hogy most milyen szakmai érvekkel akarják támogatni, elég hajmeresztő.
A közoktatásnak több funkciója is van. Van egy tisztán gazdasági. Ez ugye csak arról szól, hogy a tanulók majd felnőttként mennyit fognak keresni. Ez ennyi, és nem több. Ami miatt érdemes ezzel foglalkozni, hogy ez egy mérhető eredmény és fontos is. Persze, nem a pénz boldogít, de valahol a lófaszt nem. Bár nyilván van néhány tényező, ami még meghatározza egy nép boldogságát, de egyik sem olyan, amit majd pont a magyar kormány meg tudna változtatni. Tengerpart, kultúra, ilyesmi. A gazdaságon sokkal egyszerűbb pofozni, és olyan sok minden nem is kell hozzá, csak némi szaktudás meg herék.
Van más is, persze, a magyar gyerek közoktatásban szerez először barátokat, baszik be irgalmatlanul egy péntek este, lesz szerelmes és ott tanulja meg, milyen szemét helyre született. Ember lesz belőle, valamilyen, vagy banki ügyintéző vagy kapualjba hugyozó hajléktalan. Azért nem mindegy.
Ahhoz bátorság kell, hogy a fenti két dolog elé helyezzünk valamit, és aszerint alakítsuk át az iskolákat. A gyerek nem hülye, csak tapasztalatlan. Az iskolai tananyag nagy része teljesen felesleges, és ezzel minden szereplő tisztában van, a tanuló és a motiválatlan tanár is. Elhiszed, hogy a latinnak lenne hozzáadott értéke?